Elgondolkoztak már azon mitől lesz egy bemutató/előadás „jó”? Milyen előadási technikák állnak rendelkezésünkre, hogy lenyűgözzük munkatársainkat, főnökeinket vagy akár tanárainkat? Sokszor felmerül bennünk a kérdés a készülés során, vagy az előadás közben: „hogyan kell úgy előadást tartani, hogy azzal lekössem a közönséget?”, „Mit tehetnék annak érdekében, hogy a beszédem a lehető legsikeresebb és legmaradandóbb legyen?”

Az előadások készítésében segítségünkre vannak programok, de ezeket használni is kell tudni. Az „ütős” előadások összeállításának ökölszabályainak figyelembevételén keresztül, a célközönség összetételén át, a lámpalázunk leküzdéséig sok más tényezőt is figyelembe kell venni, ami ismerjük be nem egy könnyű feladat.

Bár a hírlövések fő címe minden esetben „Játékok kicsit másképp” és én itt a „jó” előadásról kezdtem el szövegelni, gondolhatják magukban ezt már megint, hogy fogja összehozni? Fontosnak tartjuk, hogy partnereink jó előadók legyenek és „játszva” ezt meg is tanulhatják. Tréning és motiváció keretén belül foglalkozunk ügyfeleink azon igényeivel, hogy „belső berkekben” alkalmazottaikat, kollégáikat milyen eszközök segítségével ösztönözzék illetve, hogy előadás-technikájuk még jobb legyen, amikor a „nagyfőnök” elé ki kell állni és a heti „stand up comedy” helyett komoly szakmai előadást kell tartani.

Most akkor játék vagy sem?

Talán éppen egy kutatói munkán dolgozunk, amelyet egy konferencián szeretnénk bemutatni, vagy egy újonnan megszerzett diploma védésére készülünk, de egy projekt előkészítő vagy utolsó lépéseként is sok múlik az előadásunkon. A munkába fektetett időt és energiát szeretnénk az eredmények mellett éreztetni a célszemélyekkel, ami nem „kis piskótás” feladat. Sokunknak kétségei voltak és vannak az előadási technikáik megbízhatóságában. Nem mondom magam gyakorlott előadónak, hiszen a mai napig van még mit tanulnom, azonban megtanultam, tapasztaltam és gyakoroltam eleget ahhoz, hogy tudjam, hogyan is kell jó előadást tartani. Ezért szeretném meglátásaimat Önökkel is megosztani, és ha segítségre lenne szüksége bármelyik kedves olvasónak tudja, hogy kihez kell majd fordulnia.

Néhány tévhit

Tegyük fel, hogy vállalatunk fejleszteni szeretné alkalmazottainak előadói készségét, ezért beiskoláz bennünket, hogy vegyünk részt előadás-technikai tréningen. Ami biztosan el fog hangzani, hogy egy előadáson milyen arányban van a verbális és a nem verbális kommunikáció. Gondolkodjunk reálisan, biztos, hogy a testnyelv tesz minket sikeressé? Vagy ha csak a verbális technikákat alkalmazzuk sikeresen, biztos, hogy mindenkit „zsebrevághatunk”? Az biztos, hogy a pusztán nem-verbális kommunikációval, a testnyelvvel és az intonációval nem fogunk nyerni. Tagadhatatlan, hogy fontos szerepe van a verbális kommunikációnak is, hogy célba jusson az üzenet, de ha nincs mit célba juttatni, akkor semmit se ér, felesleges a testnyelv.

Dr. Tanács János egyetemi adjunktus, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktatási felelőse szerint – amit jómagam és sokan mások rajtam kívül alá tudnak támasztani – abban az esetben lesz jó az előadás, ha a forma és a tartalom egy kétdimenziós ábrán egy tartományba esik, ha a hallgatóság csukott szemmel is oda tud figyelni, látja maga előtt az elmondottakat. Steve Jobs, akit közismerten remek előadónak tartottak, minden esetben bebizonyította, hogy a Power Point-tal csupán  támogatni kívánta előadásait és nem többet.

Sokszor hangoztattam jómagam is, hogy ne használjunk 18-asnál kisebb betűméretet a diáinkon, ne szerepeljenek rajta egész mondatok. Ezt a versenyszféra felülírta, mert például az üzleti életben alkalmazott prezentációk a szóbeli és az írásbeli funkciókat is el kell látniuk. Döntsük el, és figyeljünk rá, hogy a diasorunk egy vagy kétfunkciós-e.

Nem baj, ha izgulunk, nem baj, ha pirosak vagyunk. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy az izgalom a barátunk is lehet, ha megtanuljuk, hogyan bánjunk jól vele. Gyakorlott technikákat kell alkalmaznunk, mert a stressz tud igazán az előadói helyzetben támogatni.

Javaslatok

„A hazug ember előbb utolérik, mint a sánta kutyát”

Figyeljünk arra, hogy mekkorát is mondunk vagy álmodunk. Legyünk tudatában annak, hogy a kimondottakat alá is kell tudnunk támasztani, mert előbb vagy utóbb eljön az igazság pillanata. Mindig a pillanatnyi tudásunknak megfelelően nyilatkozzunk a témáról. Ne védjünk mindent minden áron, mert az sokkal rosszabb, mintha azt inkább elengednénk. Gondolkodjunk, mérlegeljünk, és ha kell, akkor ismerjük el, hogyha tévedtünk.

„A szem a lélek tükre”

Amiről nagyon sokan megfeledkeznek, az maga a szemkontaktus. Beletemetkeznek kézi jegyzeteikbe, a számítógépen kivetített diákba és azt az érzetet keltik a hallgatóságnál, hogy itt egy feladat teljesítése folyik, semmi egyéb. Legyen szó bírálóbizottságról, konferencia elnökségéről vagy akár egy vállalati beszámoló esetében a felsővezetőségről, a közönség minden esetben véleményformáló erővel rendelkezik. Nagyon fontos, hogy ne csak a kitüntetett kollégákkal, hanem mindenkivel tartsunk szemkontaktust; másodsorban azért, mert az intelligens laikus is megérdemli, hogy tudatosan szándékunk legyen neki is átadni a szóban forgó információt.

„Nemcsak a külcsín a lényeg”

Örök kérdés, mekkora súlyt fektessünk előadásunk technikai hátterére? Először is gyakorlott vagy abszolút kezdő előadóról van szó? A gyakorlott előadónak nem kell túl nagy hangsúlyt fektetni a technikára, hiszen ő jobban tudja a témát kezelni, ha nincs minden a diákon leírva. Ami nagyon jó az ilyen, kevés szöveget tartalmazó diák használatában, hogy tehermentesítheti az agyat a részletekre figyelés alól a gondolatmenetre, az előadás ívére lehet összpontosítani. Persze ez is helyzetfüggő, és gazdálkodni kell az erőforrásainkkal is.

„Most adjam a lazát, vagy sem?!”

Zsebre dughatom, vagy nem a kezemet? Ez teljesen kultúrafüggő. Például az amerikaiaknál kifejezetten elfogadott, de a németeknél ilyen egyszerűen nem fordulhat elő. Vannak speciális elvárások, szabályok és bevett szokások – ezért sem ökölszabályok.

A felsoroltak csak „morzsák” voltak, és sok minden van még a tarsolyunkban. Ha én egyszer azokat Önöknek elmesélem... Mindig minden tanulható és fejleszthető, ahogy az előadás-technika is. Próbálják ki!

Szeretne Ön is tarolni? Szeretne kollégáin illetve saját magán segíteni, hogy magabiztosabb előadásokat tudjon/tudjanak tartani? Igen? Akkor keressen fel és átadom titkaimat. Segítünk kollégái Pálfordulásában! Győzze meg játszva, szórakozva kollégáit!

Kérdések esetén, kérem, keresse Németh Anikó a Lean játékokért felelős tanácsadónkat a +3620/973-2867-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.email címen.