A korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a Lean bevezetése miért és hogyan szolgálja az emberek gondolkodásmódjának a változását. Láttuk, hogy a Lean minden eszközét azzal a céllal építjük, hogy megtanítsák az embereknek a problémák folyamatos visszaszorításának fontosságát. Persze tudjuk, hogy ez távolról sem egyszerű folyamat. Vajon hány vállalatnál próbálták már ezt a gondolatot elültetni a fejekben, és hány vállalatnál küszködnek ezzel ma is? Vajon hány helyen mondták már ki a következő kérdést:

„Hogyan lehet a csüggedt, passzív dolgozói állományt mozgósítani, bevonni az aktív problémamegoldásba?”

Hogy közelebb kerüljünk a fenti kérdésre adott válaszhoz, alapvetően két fő problémamegoldási irányvonalat szükséges megismerni:

• Az első, a direkt út, hogy úgymond absztrakt, problémamegoldási ismereteket adunk át a kollégáknak, természetesen a gyakorlati alkalmazásról sem megfeledkezve. Egy általános sémát kapnak, amit bármilyen típusú probléma megoldására alkalmazhatnak. Pl. 8D vagy A3 módszer, vizualizációs technikák stb.

• A másik, a közvetett út, hogy egy jellemzően minden vállalatnál jelen lévő problémakörre (pl. magas raktárkészlet, sok átállás) konkrét fejlesztéseket hajtunk végre, már sok más helyen bevált, leírt módon. Egy specifikus „algoritmust” alkalmazunk, amellyel egy specifikus problémakört lehet megoldani. Pl. Kanban-rendszer bevezetése, SMED alkalmazása stb.

Valljuk be, az első irányvonal meglehetősen elmélet szagú. A másik pedig arra hajlamosít, hogy szolgaian kövessük a kapott algoritmust, megfeledkezve a fő célról, hogy alapvetően problémákat oldunk meg. Ugyanakkor az első irány pont abban erős, amiben a második irány gyengélkedik, vagyis segít a fókuszt a problémamegoldáson tartani. És ez fordítva is igaz, a „közvetett út” a gyakorlatiasságával pont az elméletieskedés ellen hat.

1. ábra A problémák (veszteségek) visszaszorításának kettősségét jól tükröző Lean épület

Ebből kifolyólag a két irányvonal csak együttesen lehet igazán életképes. Hiszen mit ér egy absztrakt oktatás, ha hiányzik mellőle a gyakorlatiasság, és mit ér a gyakorlat, ha az emberek nem értik a történések elvi hátterét?

Egy jól felépített Lean rendszer pontosan ezt a kettősséget tükrözi (1. ábra). Megjelenik benne alapozó elemként és az egész rendszert átitatja és támogatja a Veszteségforrások visszaszorítása. Az alkalmazott „absztrakt” módszerek: Szabványosítás, a Vizualizáció és a Folyamatos fejlődés (vagy Kaizen). Ezekre, vagy inkább ezekkel együtt épülnek fel olyan célzott fejlesztést segítő rendszerek, mint a JIT, a TPM, a Jidoka, vagy sok más Lean-eszköz. Gondoljunk csak bele, hol alkalmazhatunk Lean elvű szabványosítást? Gyakorlatilag bárhol, ahol emberek munkát végeznek, így aztán bármilyen jellegű veszteségforrás visszaszorításában segítséget jelenthet. És ugyanez a helyzet a vizualizációval, vagy a folyamatos fejlődéssel is. És hol alkalmazhatjuk a TPM-et, vagy a JIT-ot? Ott, ahol célzottan igyekszünk problémákat megszüntetni, melyeknek úgy is szoktunk nevezni: Váratlan meghibásodás, Raktárkészlet, Felesleges szállítás, Selejt (A Lean 7+1 és a TPM 7+3 vesztesége) stb.

Kövesse figyelemmel hírlevél sorozatunkat, és gazdagodjon hasznos ismeretekkel, miközben minden eddiginél jobban elmélyülhet a Lean összefüggésrendszerének világában!

Ne „csak” eredményeket érjen el a Leannel, hanem legyen kiemelkedően eredményes és egyben népszerű is általa. Keresse Péczely György Lean-tanácsadónkat a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen vagy a +36-20-330-5545 telefonszámon.